A erősítők körében a közép kategóriájú készülékek már szinte külön iparággá nőtték ki magukat, hiszen ezek egy átlagos büdzsébe még beleférnek, de a nagyágyúk tudásából is nyújtanak némi ízelítőt. A
Japán Onkyo már jó régen belevágott a házimozi komponensek gyártásába, joggal nagy jövőt látva a dologban.
Töretlenül fejlesztik, újítják a készülékeiket, hogy minél több zene és filmkedvelővel megismertessék a filozófiájukat, de szerencsére soha nem szálltak el maguktól, mindig megpróbáltak józan keretek között gondolkodni, dolgozni. Legújabb sorozatukban is megtalálható minden vastagságú pénztárcájú igényei szerint felépített termék, nekünk ezúttal a TX-SR605-ös ezüstszínű erősítő jutott, ami a céghez méltóan számos meglepetéssel bír.
A fődesigner valószínűleg szabadságon volt, amikor a készülék született, hiszen az elődjétől kívülről szinte semmi sem különbözteti meg őt. Az utóbbi idők terméseit elnézve ez nem egyedi eset, de sebaj, legalább nincs a nyakunkon egy újabb divathullám. A TX-SR 605-ös előlapja három részre bontható, melyen felül a power gomb mellett egy egysoros, világos pontmátrix kijelző, egy fekete műanyag tuning/preset kapcsoló,
és egy nagyméretű hangerő állító van, amelyről eltűnt az utóbbi években használt világoskék háttérvilágítás. Alatta kiválaszthatjuk a bemenetet /DVD, VCR, DVR, CBL, SAT, GAME, TV, AUX/, vagy a multi csatornát, a csak audio lehetőségektape, tuner, cd, pure audio-el vannak választva ezektől. A harmadik sorban a második zóna szintje állítható be vagy iktatható ki, választhatjuk a hallgatási módokat, memorizálhatjuk a tunert, és még előlapi csatlakozókból is jutott bőven :mikrofon, svideo, video+audio l-r, és digitális kimenet, mindezek aux 2-es össze foglaló néven.
A hátlap már sokkal telítettebb, de szó sincs bonyolultságról. A hangfalcsatlakozók különböző színűek, így nagyon egyszerűen beköthetőek, és a kettes zónával egy másik szobába is juttathatunk a hangokból. Féltucatnyi s-video csatlakozó, kompozit, komponens, audio, video, antenna aljzat van még itt, és megtalálhatjuk a HDMI-t is, amelyből ki és bemenet is jutott szerencsére. A hálózati aljzat fix, a hőelvezetést a kiluggatott
tetőlemez látja el, amire nagy szükség is van, hiszen az Onkyo rendesen fel tud melegedni. A mellékelt távkapcsoló megszokott darab, minden megtalálható rajta, amit a készülék nyújt, jól elkülönítve egymástól és logikusan párosítva, még festett háttér is segít a keresgélésben. Ügyes megoldás az is hogy hozzá érve az aktuális bemenetet jelző gomb pirosan világít, a sötétben nem kell tapogatnunk, hová is tettük le őt. A csatornánként 6 ohmon 140 Wattot leadó 7.1 csatornás Onkyo felszereltsége igen bőséges. Dekóderek terén fel van szerelve, DTS-ES Discrete/ Matrix, DTS Neo:6, DTS 96/24, Dolby Digital EX és Dolby Pro Logic Iix van benne, High Current Power Supply (H.C.P.S) nagyfelbontású transzformátor felelős a terhelhetőségért, és a hosszú távon is egyenletes átvitelért, 192 kHz/24 bites DAC lett beépítve minden egyes audio csatornába.
Az erősítő technológiája a cég által kifejlesztett és szabadalmaztatott WRAY (Wide Range Amplifier Technology), amely a szélessávú jelátvitelt jelenti, a DSP chipbe pedig felsőkategóriás 32 bites processzorok kerültek.
A frontsugárzókat külön is meghajthatjuk, ha csak sztereóban szeretnénk zenét hallgatni, és még a magas illetve mély hangokat is külön hozzá igazíthatjuk. A hanghatást ebben az esetben is fokozhatjuk egy mélynyomóval vagy a dupla basszus funkcióval, a vágást pedig 40-200 Hz-ig végezhetjük el. A feleslegesnek tűnő jelutak kiiktatásával (pure direct) az Onkyo csak a zenére koncentrál, a Zone 2-es funkcióval pedig a nappaliban történő mozizással egyidejűleg a hálószobánkba is juttathatunk valami kellemes dallamot. A Faroudja által tervezett DCDi Edge eddig is a minőség szabványa volt, szerencsére itt is alkalmazásra került, a tömörítés rajongói viszont iPod dokkolót is használhatnak. A beépített rádió 40 csatornát képes tárolni, és RDS-el is felszerelték. A felsorolt dolgok is bőven elegendőek lennének arra, hogy a készülék bárki figyelmét felkeltse, a történet azonban itt még egyáltalán nem ér véget.
Az Audyssey 2EQ eddig csupán a cég legnívósabb erősítőjeiben kapott helyet, a 605-ösbe viszont beépítették ennek egy leegyszerűsített változatát. Az eljárás abból áll, hogy felméri a szobánk paramétereit, a benne lévő tárgyakat, a falak távolságát, és ez alapján állítja be a hanghullámok hosszát, a vágási frekvenciát, a beállítási szintet és a hangsugárzók teljesítményét, aminek eredményeként létrehozza az adott körülményekhez mért legoptimálisabb hangzást illetve térhatást. A másik érdekesség a DTS-HD Master Audio és Dolby True HD, amely kompatibilis a Blue-ray lemezzel, a Play Station 3-mal, a HD DVD-vel és az XBOX 360-nal. A technológia a vadonatúj vívmányok bitjeit veszteségmentesen képes feldolgozni így egy, eddig csak a stúdiókban használt eljárást alkalmazhatunk, amely minden zavartól elválasztott audiojelet juttat a hangsugárzóinkra. Mindez megfelelő csatlakozók hiányában nem valósulhatna meg, az Onkyo ezért két darab 1.3-as verziójú HDMI bemenetet helyezett a hátlapra. Ezáltal válik elérhetővé a tiszta audio átvitel a HDTV-nkről vagy multicsatornán DTS és Dolby Digital által a DVD-Audio lejátszónkról. Ezek mellett a 36 bites Deep Color chippel felkonvertálás nélkül élvezhetjük a full HD felbontást, és a valóságos, természetes színvilágot.
Ezek ismeretében nem meglepő, hogy nagy elvárások előzték meg az Onkyo középkategóriájú 605-ös a/v receiverét. Filmnek a Twin Peaks sorozat moziváltozatát, zenei dvdnek a Muse -95-ös turnéjáról készült anyagot,
zenének pedig Anastacia válogatásalbumát és peter Gabriel legutóbbi stúdióanyagát választottam, mindegyiket tökéletes, gyári minőségben. David Lynch a kilencvenes évek elején véletlenül került bele egy tv-széria elkészítésébe, de hozzá magához méltóan zseniálisan oldotta meg a vidéki kisvárosban történt gyilkossági szálak feltérképezését és az eset megoldását. Az Angelo Badalamenti által komponált frenetikus kísérőzene-ez nem a legmegfelelőbb szó, hiszen a hangulatos jazz nagyban hozzájárult a sikerhez-mélyen indít, és csak lassan próbál kibontakozni, de nem teljes sikerrel. A szaxofon fuldoklóvá válik annyira, hogy az már Lynchnek is túl szürrealistának tűnne. A tér viszont frenetikus, úgy tűnik nem volt felesleges alkalmazni néhány méregdrága szabadalmat. A sejtelmes hangszerek a lehetőségekhez mérten szétválnak, de a dinamikájuk megmarad, és nagyon dús, igazi házimozi hangot produkálnak.
Az angol rockzenekar erőteljes koncertfelvételén már valamivel nagyobb a káosz, ami talán a duónak róható fel inkább. Dübörgő, pörgős és játékos a hang, elementális a hatás, így az élő zene atmoszféráját átélhetjük újra-nagyszerű az élmény. Audio cd-n alkalmaztam a pure direct kapcsolót, az eredmény mégis csalódást okozott. Anastacia popzenéjén a mélyek hatalmas szerepet kapnak, de a közepek már nem teljesen tiszták. Kicsit túlstilizált lesz az egész, az erősítő a szélsőséges hangokra túl nagy hangsúlyt fektet, az árnyaltságról viszont megfeledkezik. Gabriel felvételével ehhez hasonlóan kicsit mostohán bánik, és bár élvezhető az előadás, a művész azért ennél valamivel többet érdemelne. Az Onkyo TX-SR 605-ös 7.1-es A/V receivere a 150 ezer forint körüli kategória jelentős szereplőjévé nőheti ki magát. Az alkalmazást nyert Audyssey továbbfejlesztett változata, vagy a DTS-HD Master Audio és Dolby True HD kombinációja nagyszerű dolog, és eddig csupán a többszörösébe kerülő készülékek sajátja volt. Házimozi téren igazán remek hangot nyújt,a megépítés stabil, a csatlakozók száma bőséges, az installálás vagy az extra funkciók használata pedig egyszerű, könnyen elsajátítható. Az audio cd-n nyújtott mérsékelt szereplése mindezek mellett nem tartható eredendő bűnnek, hiszen ezért az árért, ennyi bónusz ínyencség mellett lehetetlen lett volna még ezen a téren is az átlag szint fölött teljesíteni.
Dátum:2010.06.03. 9:42:29